A Rétság határában felállított szárnyas oltár csúcspontjában egy lélekharang látható, az oltár két oldalán a főpapot és a katonát az életnegyságúnál nagyobb méretűnél ábrázolja az alkotó. Mindszety József bíborost megromlott egészségi állapota miatt szálították a Nógrád megyei Felsőpeténybe, ahol kiszabadításáig, 1956.október 30-ig tartották háziőrizetben. Budapesti útját a rétsági laktanyában szolgáló Pálinkás-Pallavicini Antal szervezt, ő vezette a katonai kíséretet is. Az őrnagyot a forradalom bukása után, 1957 decemberében kivégezték.

A Szent András templom 1979 táján épült barokk stílusban, a templom bővítésére 1933-ban került sor.

Márvány táblán "A II. világháború rétsági áldozatainak emlékére" felirat alatt a 35, háborúban elhunyt rétsági lakos neve olvasható.

Rétság egyik legrégebbi , 4 méter magas szakláris emléke, a pestis elmúltát hirdető, kőből faragott magas oszlopon álló Szentháromság szobor.

A városközpont turistalátványossága a 17. századi evangélikus műemlék.

A hajdani pusztaszántói temető szomszédságában fehér téglából rakott, karcsú, harangláb-épület, gúla formájú cseréptetővel, rajta kereszttel, ovális ablaknyílással, deszka ajtóval.

A hajdani pusztaszántói temető szomszédságában fehér téglából rakott, karcsú, harangláb-épület, gúla formájú cseréptetővel, rajta kereszttel, ovális ablaknyílással, deszka ajtóval. A harckocsit 2002 februárjában a budapesti Hadtörténeti Múzeumba szállították.

Jó állapotban lévő, szépen felújított 19. századi klasszicista kúria épület, az épületből kiugró bejárat fölötti apácarácsos díszítésű terasszal, téglaboltozatos nagy pincehelységgel.

Három homokkőből faragott feszület, a középső kereszten színesre festett korpusszal. A kereszt hátsó felén olvasható évszám: 1863.

Fákkal, bokrokkal sűrűn benőtt környezetben álló, elhanyagolt temető évszázados sírkövekkel.

A nyomda udvarán kőhasáb posztamensen a fájdalmat kifejező női szoboralak, alatta lévő bronztáblán V. Kiss "Könnyező Lidice" című versidézete, alatta a szoborállítás története olvasható.

Homokkőből faragott emlékoszlop, rajta márványtáblákon az I. világháborúban elhunyt 23 rétsági áldozat nevével. A főbb szövegrészek "halottaink"és "Hiszek Magyarország feltámadásában".

Rétság ősi pusztaszántó településrészének temetője, 1700-as évek végéről, 1800-as évek elejéről származó sírkövekkel, a község egykori jegyzőjének, gyógyszerészének (Svirbély család) síremlékével.

A művelődési ház bejáratának falán elhelyezett márványtábla a szabadságharc 1849. július 17-i rétsági csatájának állít emléket.

A település régi temetkezési helye , benne 1700-1800-as évekből származó sírkövekkel.

Henger alakú kő, posztamensen álló, bronzból formált nőalak, mindkét kezében álarcot tartva.

Szépen faragott kopjafa, 1956-os évszámmal, rendezett környezetben (a kopjafa hátoldalán Pixi monogram és 1998-as évszám).

Az áldozatvédelmet rétságon is elindító fehér gyűrű egyesület által állított kőből faragott mellszobor alkotója: Terman Sándor romhányi kőfaragó.

Az épület érdekessége, hogy itt élt Fényes Szabolcs zeneszerző. Az 1920-as években itt alkotta egyik világhíres operettjét, a Mayát, valamint itt élt Dr.Glaser Lajos munkaszolgálatosként megölt geográ...

1988-ban állított márványtábla a hajdani laktanya parancsnoki épületének külső falán, felirata: "Hunyadi János 1408-1456 a nándorfehérvári hős dandárunk névadójának emlékére a dandár személyi állománya." A másik márványtábla az orosz fronton Gorgyifevkánál elesett rétsági harckocsizóknak állít emléket.

A rétsági lakosok jelenlegi temetkezési helye, amelyben megtalálhatók az 1700-as évek végéről és az 1800-as évek elejéről származó sírkövek is.

Fából faragott kopjafa, tetején tulipán motívummal az 1956-os forradalmat követően mártírhalált halt Pallavicini (Pálinkás) Antal őrnagynak, az alakulat egykori törzsfőnökének állít emléket.

A Honfoglalás 1100. évfordulóján állított kopjafa, fából faragott tulipán és csillag motívumokkal, rajta 896- 1996. évszámokkal, Rétság felirattal, gúlába rakott kő alapzattal. A kopjafa oldalán a felirat: "Itt élned halnod kell." A terméskő posztamenst Kertész István készítette.

Kezében olajágat tartó bronzba öntött nőalak.